Ugrás a tartalomra

← Kiáltó Szó

Kiáltó Szó · Gazdaság

MI AZ ÉLET ÉRTELME?

2026. május 2. · 22 perc

Meghallgatom Eredeti oldal

Az epizódról

Bodó Pista hagyatéka:

Évekkel ezelőtt láttam őt egy álomban. Nagyon megörültem neki. Ami érdekes volt az álomban, az, hogy ő nem ismert meg engem, egészen pontosan nem úgy tekintett rám, mint fiára. Azt mondta az álomban, hogy ahol ők vannak, néha hallgatják a beszédeimet. Én nagyon örültem, hogy életben láttam őt. Nem zavar, hogy nem úgy tekint rám, mint fiára, mert később megértettem, hogy odaát minden másképp van, mint itt. Azt mondtam neki, hogy nem baj na, az a fontos, hogy élsz! 🙂

Hogy miért azt a címet adtam ennek az írásnak, hogy Bodó Pista hagyatéka, kiderül az alábbi sorokból.

"Ha valaki feltesz neked egy olyan hülye kérdést, hogy mi az élet értelme, mit válaszolsz rá? Semmit, azt gondolván, hogy az illető begolyózott, hogy ilyent kérdez? Vagy pedig felismernéd, hogy valahol legbelül mindig is foglalkoztatott ez a kérdés, de valami mindig elfojtotta azt?

Csupán röviden írom le, hogy engem mi indított arra, hogy ezt a kérdést ismételten feltegyem, és ne nyugodjak addig, amíg nem kapok rá olyan választ, ami legalább reménységgel tölt el, hogy nem igaz, amit a szemeim látnak, miszerint az élet értelme az, hogy szép lassan megrothadjunk.

'Valamiért' már kölyökoromtól kezdve kilógtam a sorból. Talán másodikos voltam, amikor először elértem, hogy a tanító néni levonja a magaviselet jegyemet. Ő azt magyarázta, hogy a majmokból lettünk evolúció által, én meg azt mondtam neki, hogy engem Isten teremtett. A rothadás normáiba való beolvadás, szép magyar szóval, az asszimiláció mindig nehezemre esett. Akkor még fogalmam sem volt, hogy miért. Szégyen, vagy sem, csak évtizedek múlva váltam képessé arra, hogy szavakba öntsem, hogy miért okozott akkora fájdalmat annak látványa, hogy a gyermekek már egész pici korukban bekerülnek egy hatalmas kohó olvasztó tégelyébe, ahol szép lassan összeolvadnak egymással és a felnőtti társadalommal. Pontosan úgy, mint a Pink Floyd - The Wall című filmjében látható. Egész életemben nyughatatlan voltam. Nemcsak a tanító nénivel mentem szembe, hanem minden, emberek alkotta rendszerrel, intézménnyel, mert azt láttam, hogy az összes arra lett létrehozva, hogy az emberekből kiölje a gyermeket, érzéstelen, jól idomítható, a rothadás normáihoz kiválóan alkalmazkodó felnőtteket gyártva belőlük. Sokáig nem is értettem, miből származik ez a, lentről nézve, nem túl előnyös tulajdonságom. És már-már kezdtem elhinni, hogy velem van a baj, amiért nehezemre esik megbarátkozni a rothadással.

Talán tudomásod van neked is arról, hogy renge…

További epizódok

A podcast oldala