Ugrás a tartalomra

← Kiáltó Szó

Kiáltó Szó · Gazdaság

KÉTÉLTŰ EMBEREK VILÁGA

2026. január 12. · 15 perc

Meghallgatom Eredeti oldal

Az epizódról

Kedves barátom!

Útjaink szétváltak néhány évtizeddel ezelőtt. Ennek ellenére valamiért

mégis keresztezik egymást. Ha fizikai értelemben nem is, lelki

értelemben mindenképp, ugyanis ma hajnalban láthattalak álomban. Ez a második álom, amit veled láthattam. Az elsőt öcsédnek elküldtem

azzal a reménységgel, hogy valamiképp eljuttatja neked. Ezt pedig

e-mailben küldöm neked személyesen. Gondoltam, ha már úgy volt kedves a Fennvalónak, hogy téged lássalak a ma hajnali álomban, csak nem veszed rossz néven, ha küldök egy rövid üzenetet.

Egy közös ismerősünktől tudom, hogy tanítasz a Bolyain.

Ezért gondoltam, megkérdem Bolyait, hogy mi az e-mail címed. 🙂

Az igazság az, hogy jobban örülnék, ha élőben beszélhetnénk, de ez a

mai, felgyorsult világban, sokak számára túl nagy luxus. Ha neked épp

nem az, én épp otthon vagyok, és szívesen látlak egy baráti ölelésre és beszélgetésre. A telefonom rendszerint le van halkítva, de ha üzenetet írsz, vagy a whatsappon jelentkezel, azt látom számítógépen is.

Úgy tűnik, hogy miután szétváltak útjaink, te az okos, én pedig a

látszólag oktalan utat választottam. Sokat utazgattam a világban, az

élet értelme után kutakodva. Találtam is jó sok értelmetlenséget és

hiábavalóságot. Végül pedig, miután hazajöttem az ázsiai

zarándoklatról, a hit útjára léptem. Nem álltam be semmilyen vallásba,

újabb vallást sem alapítottam. Egyszerűen Istenhez fordultam

kérdéseimmel és azzal a reménységgel, hogy Ő csak meg tudja válaszolni

azt, amit emberek nem tudtak. Pedig utazásaim során volt "szerencsém"

mindenféle emberfiához: a dzsungellakótól a királyi családok

leszármazottjaiig, egyszerű hindu és buddhista emberektől a Dalai

Lámáig, a szegényektől a gazdagokig, az együgyűektől a tudás fájának

fiaiig stb.

Mivel túlságosan öntörvényű voltam, nem sikerült integrálódnom

semmilyen, emberek által létrehozott struktúrába. Ennek természetesen

megvoltak a maga fájdalmai és örömei egyaránt. Ez azt jelenti, hogy ha

esnék, számomra nincs más kapaszkodó, mint Gondviselőm oltalmazó keze.

Amióta Teremtőm kezébe helyeztem az irányítást, és a taníttatásomat is

rábíztam, folyamatosan kapok megértéséket, kijelentéseket arra

vonatkozóan, hogy honnét jöttünk, merre tartunk, és miért. Rengeteg

álmot kapok, amelyek többnyire képes beszédek, allegóriák, mint a

Jézus példabeszédei. De vannak szembesítő, figyelmeztető, vigasztaló,

tanító és bátorító álmok is. Ezeket rendre megosztom azokkal a

személyekkel, akiket az álomban látok. Némelyekke…

További epizódok

A podcast oldala