AZ ÖSSZEFOGÁS ÉLETET OLT

Az epizódról

GENERÁCIÓS TERHEK

Csupán egy érdekes történet arról, hogy miért osztom meg ezeket a képeket és megértéseket azokkal a személyekkel, akiket álomban elém hoz az Úristen. A múltkor az újfalvi körzeti orvost láttam álomban két alkalommal is. Mivelhogy a barátom édesanyja, megkerestem, és leírtam azt, amit láttam, és az ahhoz kapott megértéseket. Én vele személyesen már rég nem találkoztam. De miután ezeket az álmokat kaptam, valaki a tudtomra adta, hogy nem is olyan rég vérrákkal küzdött. A neki címzett üzenetemben elmondtam, hogy csak most hallottam a betegségéről, és leírtam, hogy egy barátom hogyan gyógyult meg gyógyszerek nélkül a vérrákból.

A lényeg az, hogy amikor kaptam vele az álmokat, nekem fogalmam sem volt, miért kapom, de aki az álmot adta, pontosan tudta, miért adja. Ő megköszönte, hogy megkerestem. Onnantól kezdve az ő személyes döntése, hogy mit kezd azzal, amit általam hallhatott, mert noha mindenkinek felkínálja, még Isten maga sem kényszeríti rá az Ő segítségét az emberre. Ez az oka annak, hogy a legtöbben úgy szenvednek, hogy fogalmuk sincs, mi okozza azt. Ezért olyan helyen keresik a gyógyulást és a megoldást, ahol az nem található.

Kívánom, hogy ezeket a képeket és az azokhoz kapott megértést fordítsa a javadra az Úristen:

Édesapádat láttam a lépcsőház pincéjében, majd téged. Egy hatalmas beton tömböt próbáltál kihozni onnan. Amikor találkoztunk, megkérdeztem, hogy segíthetek-e. Utána pedig azt mondtam, hogy én törlesztettem feléd a tartozásomat.

Az álom rövid megértése az, hogy anélkül, hogy tudnánk róla, akarva-akaratlanul magunkra vesszük a szüleink terhét, és ha időben le nem tesszük, továbbadjuk gyermekeinkre. Ennek egyszerű oka az, hogy hosszú éveken keresztül velük vagyunk egy légtérben, őket látjuk, őket halljuk, az ő mintáikat szívjuk magunkba anélkül, hogy akarnánk. Ezeket a terheket, ha meg nem látjuk, és Isten segítségével le nem tesszük, életünk végéig fogjuk cipelni. Ha netán olvastad az írást, talán emlékszel, hogy ez a második parancsolatban le van írva úgy a katolikus Bibliában, mint a protestánsban. Ez az a parancsolat, amelyet a katolikus vallás kivett a "templomi változatból", és a tizediket ketté osztotta, hogy meglegyen a tíz. (2Moz 20:4)

Erről a törvényszerűségről tettem említést az előző írásomban is, amelyet elküldtem neked. Amikor végignéztem édesapám szenvedését és halálát, nekem is azt kellett felismernem, hogy édesapám azt a terhet vitte tovább, ugyanazt a betegséget, amelyben az ő édesapja szenvedett, én…